Jó reggelt barátaim!

Ma is nagyon hideg van, így első utam az aluljáróba fog vezetni a forró teával.
Tegnap mozgalmas napom volt, de az este egy részét az aluljáróban töltöttem, míg a többiben forró teát, és péksüteményt, takarókat hordtunk szét a hajléktalanoknak.
Mire hazaértem szinte lefagytam, így aztán természetesen nagyon szégyelltem magam, amikor a forró vízben elmerültem az illatos habokban. Arra gondoltam, amit délután Józsival beszélgettünk a tisztálkodást illetően.
Nekik sok esetben csak egy benedvesített ruha jut, amivel áttörlik magukat.

Nem sokat aludtam az éjjel, mert az előttem álló feladatokon agyaltam.

A munkámon túl, ma még el kell intézni, hogy Józsi szociális otthoni elhelyezése elinduljon.
A nyugdíj rendezés is napirenden van, hiszen hiába 73 éves, még mindig csak 30 ezer forint rokkant nyugdíjat kap. Járna neki a felesége után, aki tavaly júliusban halt meg özvegyi nyugdíj is, de nem tudta, hogyan és hol kell ezeket intézni. Sajnos nem tudja a nyugdíj törzsszámát, és semmilyen papírja nincs az asszony halálával kapcsolatosan. Így mára az a feladata, hogy Sanyi barátja segítségével menjen el az OTP-be, ahol a számláját vezetik, kérjen számlamásolatot, mert azon rajta van, hogy honnan, milyen összeget utaltak neki, így visszakereshető a törzsszáma. Az okmányiroda neki messze van, oda majd én megyek meghatalmazással.
Egy napra ennyi elég lesz.

Tegnap este Gottfried Béla Connerth segítségével egy heverő felső része is Józsi birtokába került, így már nem a csupasz földön, a hideg szivacson fekszik.
Már ez is hatalmas segítség!

Kerültek ruhák is, és Galamb Rita felajánlott egy kerekes székbe való lábzsákot, ami melegen tartja Józsit.
Ezért ma megyek el délután. Köszönöm!
Nagyon jó, hogy összefognak az emberek!

Azt érzem, hogy körülöttem mindenki megmozdult, ki így, ki úgy segít a rászorulókon, legyen az hajléktalan, kisnyugdíjas, nagycsaládos.
A szeretet, az odafigyelés, a törődés, ami egyre inkább teret nyert a környezetemben, és ez az, ami igazán boldoggá tesz!
A leggazdagabb ember vagyok az országban, mert nekem vannak a legönzetlenebb, legjobb barátaim.

Büszke vagyok rátok!

Szerző: Tóth Kata (Katika, Anya)
Forrás: Kendő Ereje